2009. október 27., kedd

helyi turista kirándul: Schossberger kastély, Tura

Több, mint húsz évig laktam néhány kilométerre ettől a kastélytól, de akkor egyszer sem mentem el megnézni, igaz, csak 2005 óta látogatható szabadon, de kívülről akkor is megnézhettem volna.
A Loire-menti kastélyokat időző neoreneszánsz épületet Ybl Miklós tervezte Schossberger Zsigmondnak, a gabonakereskedésből meggazdagodott bárónak. Ez volt a család nyári rezidenciája. Az épület lepusztultságában is impozáns, belső terei is gyönyörűek. Különösen a három szintet is áttörő előcsarnok, amit fénykorában üvegkupola zárt le, biztosítva a tér természetes megvilágítását, és a bal szárnyon elhelyezkedő pálmaház. Sajnos a díszítőfestésekből már szinte semmi sem maradt.
A második világháború alatt előbb német, később szovjet főhadiszállás volt, majd kórházzá alakították, végül iskola működött a falai között 1973-ig. Onnantól tudtommal üresen állt.
A kastély mindennap látogatható reggel kilenctől este hétig. A felnőtt belépő 550 forint, ami állítólag a felújításra megy.
Siessetek, nézzétek meg, mielőtt wellness szállodát csinálnak belőle!


 
 
 
 

Tetődíszek minden mennyiségben.
 

 

Belül lepusztult.


 

Előcsarnok és pálmaház.


 

Zárt ajtók.
 

2009. október 26., hétfő

Duna-part, Belváros


 
 
 
 
 
 
 
 
 

2009. október 22., csütörtök

Egykor és most

A magam mentségére
Egy magamfajta nagyonamatőrnek nem is olyan egyszerű egy ilyen másolatot elkészíteni. Egyrészt ott van a hatalmas tudáskülönbség és a teljesen más technika. Másrész egy hobbifotós nem akkor fényképez amikor akar, hanem amikor ideje van, nem onnan fényképez ahonnan akar, hanem ahova oda tud állni. De azért próbálkozok.

A Klotild paloták 1900 körül, Klösz György felvételén, és manapság.


 

A Petőfi tér 1900 körül. Erdélyi Mór felvétele. És 2009-ben.

 
 



2009. október 20., kedd

A Belváros térképeken

Megtetszett ez a térképezés, úgyhogy kerestem még egy párat a Belvárosról.

Az első 1785-ből való. Tájékozódási pontnak legalkalmasabb a Plébániatemplom. Mellette a Városháza és a kegyesrendiek rendháza. Jól látszik a hatalmas fórum, a város központi tere, a Duna-parton kialakított kikötők. A későbbi Hal tér és Rózsa tér helyén még házak állnak.



1837. Nincs sok változás, de az említett két tér már látszik. A Plébániatemplomtól északra a görög templom, délre az angolkisasszonyok zárdája.



Egy nagyon szép, részletes térkép 1895-ből. A városszerkezet még nem változott meg alapvetően, de már kiépült a Ferenc József rakpart és ezzel párhuzamosan létrejött a Petőfi tér.



Ezen az 1937-es térképen már nagyjából a mai utcaszerkezet látszik. A legnagyobb változás természetes a híd. A hídfő körül jelentősen átalakult a város. Délről lebontották a plébánia épületét és a Duna utca – Torony utca sarkán álló házakat. Az északi oldalról eltűnt a kegyesrendiek rendháza és a Városháza, helyüket egyrészt az Eskü tér, másrészt Kegyesrendi Gimnázium és Piarista rendház foglalta el. A hídra vezető utat kiszélesítették a Kígyó utca, Városház utca, Sebestyén utca közötti házak lebontásával. Megépültek a Klotild paloták, és a hídon még járt a villamos.



források:
Budapest régi térképei (Arcanum, 2005)
Buda és Pest töréneti topográfiája (Arcanum, 2007)

2009. október 16., péntek

Időutazó: a Belváros eltűnt terei

Csak röviden:
A törökök kiűzése után Pest lerombolt város volt. A Plébániatemplom kivételével gyakorlatilag nem maradt középkori épület. A városnak 1686-ban mindössze 400 lakója volt. Gyors gyarapodást következett. 1730 körül lépte át a város a középkori falakat. A 18. század végére kialakultak a külvárosok (Teréz, József, Lipót, Ferenc) és ettől kezdve nevezték a régi Pestet Belvárosnak.
A belváros szerkezete az új építkezések ellenére középkori maradt. A három kapu - a Váci (Vörösmarty tér), a Kecskeméti (Kálvin tér) és a Hatvani (Kossuth Lajos utca) - és az utcaszerkezet nem bírta már a megnövekedett forgalmat.  A Belváros két központi tér, a Templomtér (később Eskü tér) és Városház tér köré szerveződött. Ezek mellett sok kis, szabálytalan alaprajzú tér alakult ki, többször elbontott épületek helyén (mint a Szervita tér és a Rózsa tér).
A 18. században a városképet a barokk templomok uralták, és a mai városháza, az akkori Pest legnagyobb épülete, ami először Invalidus palota, majd laktanya volt. A 19. század elejére a földszintes házakat emeletesek váltották, a Belváros kezdett „city”-vé alakulni. Ehhez a változáshoz az 1838-as árvíz is hozzájárult. A század második felében a Közmunkák Tanácsa kezdeményezésére elkezdődtek a nagy átalakítások (az Andrássy út és a Nagykörút kialakítása), ezek az Eskü téri (Erzsébet) híd építésével érték el a Belvárost. A híd megépítése és az úthálózat átalakítása során lebontották a régi Városházát, a Plébánia épületét és a kegyesrendiek rendházát. Eltűnt a Városház tér és Hal tér a piacokkal, a Rózsa, a Sebestyén és a Kígyó tér barokk házaikkal. Helyükön épültek a ma is megcsodálható késő eklektikus, szecessziós bérpaloták.
Barkácsoltam egy térképet (Preisich Gábor: Budapest városépítésének története című könyvének egyik illusztrációja segítségével), hogy követhetőbbek legyenek a változások.

Az Erzsébet híd pesti hídfőjének rendezési terve az eredeti állapot feltüntetésével.


A plébániatemplom 1860-ban. Jobbra a plébánia épülete, balra a kegyesrendiek rendháza, háttérben a régi városháza, a ferences templom és a dohány utcai zsinagóga tornyai.


A Plébánia tér és a szentháromság szobor 1880-ban, a téren az önkéntes tűzoltók egylete.


A templomhoz tapasztott üzletek.


A Városház tér a régi piarista rendházzal. (Klösz György)


A régi Városháza a tűztoronnyal. Az eredetileg egyemeletes barokk épületet 1860-ban építették át. (Weinwurm Antal)


Városház tér 1890 körül


Városház téri piac, jobbra a Váci utca. (Klösz György)


A Városház tér és a  Kötő utca.


A Torony utca az Eskü tér és a Hal tér között. (Erdélyi Mór)


A plébánia épülete az Eskü tér sarkán. (Klösz György)


A Rózsa tér a Sebestyén tér felől (Klösz György)


A Török császár kávéház a róla elnevezett házban a Rózsa téren. (Weinwurm Antal)


A Rózsa tér nyutari oldala és a Duna utca eleje.


A Duna utca Rózsa tér sarka.


A Sebestyén tér a Duna utca felől, háttérben a Sebestyén utca.


A Sebestyén tér déli oldala a Lakatos és Zöldfa utca között, balra Kozmata Ferenc fényírdája.


Sebestyén tér 1896


A Sebestyén tér és utca a Rózsa tér felől


A Hal tér a halpiaccal, középen a Halászlány szobor, ami a Népligetbe került 1899-ben  (Klösz György)


A Kígyó tér a Kossuth Lajos utca felől a Kígyó patikaval


És még egyszer. (Weinwurm Antal)



Források:
Baróti Judit Belváros (Századvég, 1993)
Preisich Gábor: Budapest városépítésének története (Műszaki Könyvkiadó, 1964)

Kapcsolódó bejegyzések:
Belváros II. rész
Belváros III. rész
Belváros térképeken