2009. november 30., hétfő

Időutazó: Millennium 1. rész: Vajdahunyadvár

Az Időutazó új sorozatában az 1896-os Ezredéves Ünnepségek építményeiből szeretnék nektek bemutatni néhányat. Az első részben az az épület kerül sorra, amit a kiállítás bezárása után maradandó matériából is megépítettek és ma is látható. Régi képek a városligeti Vajdahunyad várról:

A Történeti főcsoport román kori része



A kapu Klösz György felvételén

Alpár Ignác épülete a kortársakat is megosztotta. Ignotusnak például tetszett: "Mondom, ez gondolatnak nonsens, művészetnek horror és megcsinálásnak lehetetlenség. Nos hát, az Alpár munkája e képtelenséget plauzibilitásra váltotta, a művészetnek diadalmat szerzett, s a megcsinálásban, nem rossz értelemben mondom, szemfényvesztéssé fokozódik a virtuozitás."




A gótikus csoport épületei. A második felvételt Weinwurm Antal készítette.


A román kori csoport. (Weinwurm)

"Hogy milyen módon konstruálta ő ezt az épületcsoportot, azt ama kéményforma torony kapcsán elmondta ő maga. Még a legszigorúbb historikusnak is a fantázia csónakjába kell szállnia, s az ösztöne kormányával kell megtalálnia az adatok közt való összekötő utat. Aki nem bízik a fantáziájában, az menjen közjegyzőnek, de ne ártsa magát a művészetekbe. Mint a paleologus egy csontdarabból megkonstruálja az egész mammutot, a művészi képzeletnek elég egy oszlopfej, hogy hozzá alakítsa az egész tornácot s köréje az egész épületet."





A királyi dolgozószoba, váróterem és fogadószoba Weinwurm Antal felvételein.




A reneszánsz épület csarnokai. (Weinwurm)



"ama kéményforma torony", a Franciabástya, Alpár "tréfája". Ennek az épületrésznek nincs előképe a magyar építészettörténetben. (fotó: Weinwurm)

"A keresdi kastély lépcsője, a pozsonyi városháza kútja, a segesvári torony s az eperjesi Rákóczy-ház erkélye, a brassai Katalin-bástya, a besztercebányai városháza, belül a vajdahunyadi vár lovagterme s az esztergomi Bakács-kápolna, a Mária királyné körmöcbányai házának mennyezete, a mezőtelegdi templom falképei: mind, mind egy pontos matematikai számításnak a maguk helyére illesztett adatai. Szuverénül járt el az emlékek adataival, nem leltárt vett föl, hanem teremtett." P.P. (Ignotus ) A Hét 1896. máj. 31.




Reneszánsz épület a lőcsei városháza tornyával. (Weinwurm)


A jáki templom, előtérben a pozsonyi kút. (Weinwurm)


A reneszánsz épület főbejárata. (Weinwurm)



A gótikus udvar a pozsonyi kúttal. (Weinwurm)



Lovagudvar.


Csütörtökhelyi kápolna.


A román csoport kerengője. Klösz György képe.

Kapcsolódik:
Csarnokok, pavilonok I.
Csarnokok, pavilonok II.
Képek forrásai:
FSZEK Budapest-képarchívum
1896 : a Millenniumi Országos Kiállítás és az ünnepségek krónikája (szerk. Varga Katalin, Atlasz Kiadó, 1996)

2009. november 25., szerda

Streetart: Mikszáth Kálmán tér

2009. november 23., hétfő

Józsefvárosi terek

32-esek tere, József körút - Rökk Szilárd utca, Lőrinc pap tér, Mikszáth Kálmán tér, Nemzeti Múzeum, Pollack Mihály tér, Szabó Ervin tér




 
 
 
 
 
 

2009. november 20., péntek

Még kér a nép


 

2009. november 12., csütörtök

Időutazó: Tabán

Gondolom, ezt mindenki látta már, de akkor sem tudom megállni, hogy kitegyem.



2009. november 11., szerda

helyi turista kirándul: Festetics kastély, Dég

A dégi Festetics kastély Magyarország egyik legszebb - és látogatható - klasszicista kastélya. A Pollack Mihály által tervezett épület park felőli homlokzata a Nemzeti Múzeum előtanulmányának tekinthető. A kastély gyönyörű angolparkja az épülettel együtt alakult, ezért az épített és a természeti elemek szervesen illeszkednek egymáshoz. A Bozót-patak és az Etelkai víz találkozására "tervezték rá" a parkot.
A kastély ovális dísztermét rendhagyó módon nem középen helyezték el, hanem az egyik szárnyban, erre felel a másik oldalon a grófnői fürdőszoba kialakítása. A Festetics család 1944-ben hagyta el a kastélyt, amiben az államosítás után, 1996-ig gyermekotthon működött.
A park tavának szigetén áll az úgynevezett Hollandi-ház. A sziget eredetileg csak csónakkal volt megközelíthető, ma már hídon kelhetünk át. A Hollandi-ház földszintje tehénistállóként szolgált, emeletén a tüdőbeteg Festetics Andorné gyógyulását szolgáló lakosztály volt. Az ammóniadús levegőt és a friss tejet gyógyhatásúnak tartották.
A park remek sétatér, a vízparton tűzrakóhelyeket alakítottak ki, piknikezéshez is ideális környezet.
Többet innen tudhatsz meg.

2009. november 9., hétfő

Időutazó: Erzsébet-híd

Mielőtt egy időre búcsút veszünk a Belvárostól nézzük, mi "okozta" az egész felfordulást, a városrész átalakítását. Képek az Erzsébet-hídról.


"A régi Erzsébet-híd nem csak szépségével tűnt ki, világraszóló műszaki bravúrként is jegyezték, hiszen a Dunát mederpillér nélkül átívelő híd több mint húsz éven át, 1926-ig a földkerekség legnagyobb pillértávolságú közúti lánchídjának számított. Tervezői - a Kereskedelmi Minisztérium mérnökeit Czekelius Aurél irányította - több merész újítást is alkalmaztak. Ilyen volt az úgynevezett ingaoszlopos megoldás, azaz, hogy a láncokat tartó, pilléreken álló vaskapuzatok alsó végeiken csuklós sarukra támaszkodtak, s fent is csuklósan csatlakoztak. Idevágó szakértelem híján erről ugyan nem tudunk többet közölni, de hazafiúi büszkességel hozzáfűzzük, hogy e magyar szellemi termék ezután szerte a világon elterjedt módszerévé vált a függőhidak konstruálásának.




Hiába azonban minden technikai lelemény, a  pontos számítások, az építkezés egyszer mégis megtorpant. 1901 végén észlelték, hogy a budai hídfő nem képes ellenállni a 6600 tonnás hídtest húzásának, és az két centit elmozdult a Duna irányába. Mikor aztán minden terhet lehordtak a hídról, a csúszás a következő év májusában 33 miliméternél megállt. A vizsgálat megállapította, hogy a bajt a Rudas fürdő hőforrásai okozták. Felmelegítették a talajvizet, attól pedig meglágyult a hídfő betontalapzatában szigetelésként alkalmazott aszfaltréteg. Ennek belső mozgása vitte előre a hatalmas beton- és kőtömeget. Teljesen át kellett építeni a hídfőket, a pestit is, ahol egyébként nem észleltek hibát. 



A korábbinál jóval nagyobb új hídfőépítmények egyenként 2800 tonnával nehezedtek az alapzatra. 16 méter magas, óriási szobortalapzatként tornyosultak a házak sűrűjében. Posztamensnek is szánták őket, a rájuk tervezett lovasszobrokat azonban egy idő után már senki sem hozta szóba. Így szerették meg a hidat a pestiek. Felrobbantása után ez a még viszonylagos épségben megmaradt négy hídfő és a pesti oldal vaskapuzata őrizte emlékét - 1960 tavaszáig. Azóta meg van egy új hidunk."
Kincses Károly - Sándor P. Tibor: Fotó, város, történet (MFM, FSZEK, 1998)

A híd a Piarista közből, 1940 körül (fotó: Danassy Károly) 



 A pesti hídfő 1936 előtt. (Brómolaj átnyomás, Schermann József)



Hídpillér 1930-as évek eleje. (fotó: Máté Olga)


A roncsok kiemelése 1959.
 


Épül az új, 1963.


Terhelési próba. (fotó: Chabada Árpád)

 


Hídavatás
 
 
 

Még volt aluljáró.
 

Magányos sétáló 1968 (fotó: Kovács István Károly)
 

 
 
 

Az archív képek forrásai:
Kincses Károly - Sándor P. Tibor: Fotó, város, történet (MFM, FSZEK, 1998)

És néhány saját kép a mai hídról.