2010. január 27., szerda

Festői Budapest: Schickedanz Albert (1846-1915)

Eredetileg egy Schickedanzról, az építészről szóló posztot terveztem a Hősök tere után, de amikor anyaggyűjtés közben ráakadtam a Budapest Városképpen blog éppen erről szóló nagyszerű posztjára, letettem erről. Helyette jöjjön egy poszt Schickedanzról, a festőről. Merthogy, természetesen, világéletében festő akart lenni. Ezt írja Eötvös Józsefnek pályázatainak egyikében:
„Már a reáliskolában, s még inkább a műegyetemen legszívesebben a festészettel foglalkoztam, mert hajlandóságot és hivatást leginkább arra éreztem magamban. De édes atyám akaratából oly pályát kellett választanom, melyen leghamarabb magam kereshetem mindennapi kenyeremet… Minden rendelkezésemre álló időt a festészetre fordítottam és fordítok, különösen mióta Lotz Károly helybeli festész arra buzdított.”


(A Kálvin téri díszkút pályázati terve.)
Schickedanz Galíciában született, szász családban. Iskoláit a Felvidéken végezte, Karlsruhéban tanult építészetet, aztán először Bécsben, majd Budapesten vállalt munkát. 1868-tól, megszakításokkal, tíz évet töltött Ybl Miklós műtermében, ahol ekkor készültek a Pesti Első Hazai Takarékpénztár, az Operaház, és a lipótvárosi Bazilika tervei. Ezeknek művészi igényű távlati képeit Schickedanz festette. Több ösztöndíjra pályázott, hogy Münchenben festészetet tanulhasson, de egyiket sem sikerült elnyernie. 1878-tól az Iparművészeti Múzeum titkára lett, 1884-től a Magyar Királyi Iparművészeti Főiskola tanára. Első építészi sikerét a Batthyány-mauzóleum tervezésével érte el (1870).


(A mauzóleum megépült változatának távlati képe.)
Festőként 1879-ben a Képzőművészeti Társulat téli kiállításán debütált. Sok-sok építészeti pályázat mellett elindult a főváros által meghirdetett látképpályázaton, és második helyezést ért el. A benyújtott vázlatok közül később több képet nagy méretben is megrendeltek tőle.



Az első ilyen kép, amivel „befutott” festő lett, a belvárosi Hal teret ábrázolja (1885). Ettől kezdve állandó kiállítója lett a Képzőművészeti Társulatnak, és már nem csak építészeti, de festészeti megbízásokat is kapott. A Hal tér egyike a Belváros eltűnt tereinek. A kép középpontjában látható épület az úgynevezett Kittl-ház, Pest egyik legrégibb épülete lenne, ha még állna. Nagyjából a mai Irányi u. Molnár u. sarkán lehetne. A háttérben a Belvárosi Plébániatemplom és az egykori piarista rendház épülete látszik. Nem látszik viszont a téren felállított, botrányt kiváltó kút, ami Jókait erre az epés megjegyzésre ihlette: „A Halpiacon kutat építettek, németül írták rá a nevét. Helyesen! Magyar ember különben is ráismer, hogy kút.” A kép további érdekessége, hogy nem a helyszínen készült, hanem műteremben Klösz György fotója, és gondolom szemrevételezés, alapján.


 

A Ferenciek teréről nem megrendelésre készült ez a festmény (1887), de sikerült eladni a fővárosnak, mert az Athenaeum lebontásra ítélt épületét ábrázolja. Azzal szemben az Egyetemi Könyvtár épülete, a középen álló kis ház helyén ma a Centrál foglal helyet. Ez is Klösz fotó alapján.



 

A látképpályázatra készült a Szentháromság teret ábrázoló festmény is. 1889-ben rendelték meg a nagy méretű változatot. A festmény még az átépítés előtti állapotában ábrázolja a teret és a Nagyboldogasszony-templomot (Mátyás-templom). Középen az 1691-es pestisjárvány emlékére állított Szentháromság-oszlop második, díszesebb, verziója látható. Az első is áll még a Zsigmond téren. Baloldalon a régi Pénzügyminisztérium barokk épülete, jobbra az egykori budai Városháza. Most már nem meglepetés, hogy Klösz fotó alapján készült, de ezt még nem sikerült előásnom.
Ezekkel a festői sikerekkel párhuzamosan, építészeti munkákat is készített. Legfontosabb és legismertebb épületeit a 19. század utolsó évtizedében tervezte a Hősök terére. De ő tervezte például a földalatti Oktogon téri és Gizella téri lejáróit is. Rengeteg meg nem valósult tervet hagyott maga után. Ezek egyike az Erzsébet királyné-emlékműre benyújtott pályázata, amit a várbeli Szent György térre írtak ki. Schickedanz tervének érdekessége, hogy a hely szűkössége miatt a Sándor-palota lebontásával számolt.


(Az Erzsébet királyné-emlékmű látványterve.)
Az 1900-as években már inkább csak festészettel foglakozott. Városképek helyett a Balaton tájait, és családtagjainak portréit festette. Az Operaházról készült kép még 1890 körül készült.




2010. január 25., hétfő

A 3723-as csata

Szerintem nem sokan tudják, hogy a Kertész utca 25. szám alatti, kívülről romosnak tűnő, bérház egy párhuzamos univerzumban fontos háborús helyszín volt. (lesz?)


3723-ban a ganümédeszi űrflotta miniatürizált hajói szálltak le a ház belső udvarán. Az erzsébetvárosi levegőtől eredeti méretükre növekvő űrnaszádokból kiözönlötztek a ganümédeszi hadsereg felderítő egységének katonái.

(Hangover ezredes, ganümédeszi parancsnok.)


(Ganümédeszi harcos, tipikus fegyverzettel.)

Szerencsére a házat írányító triász - Feri bácsi, Lajos bácsi, és Sanyi bácsi - gyorsan megszervezte az ellenállást, és komoly áldozatok árán visszaverte a támadókat, akik látva a védők elszántságát, letettek a Földdel kapcsolatos terveikről.

(A Triász némileg idealizált ábrázolása.)

A népi emlékezet eddig is őrizte a csata emlékét, és a ház falán meg is örökítette azt. Szerencsére már az úgymond hivatalos emlékezet is lerótta háláját, és emléktáblát állíttatott a hősök tiszteletére.


2010. január 21., csütörtök

Időutazó: Hősök tere II.

Úgy gondoltam, hogy ha a Millenniumi Kiállítás ürügyén úgyis a Városligetben időzik az Időutazó, ott is tartom egy kicsit, és körbejárom vele a ligetet, de előbb még egy poszt erejéig visszatérek a Városligetből kiszakított Hősök terére.
1877-ben, amikor átadták az elkészült Sugár utat (Andrássy) még sehol nem volt a tér. A Sugár út beletorkollt az Aréna útba (Dózsa György) aminek a másik oldalán már a liget fái álltak. A mai tér területe nagyrészt Zsigmondy Vilmos kutatási területe volt. 1878-ban adták át az akkor Európában egyedülálló, 970 méter mély artézi kutat. Kezdetben csak egy szerény ivócsarnok állt fölötte, majd 1884-től Ybl Miklós Gloriettje.

Sugár út a Városloget fellől, kb. 1885 Klösz György felvétele.



Zsigmondy Vilmos fúrháza



Gloriett. Meinig Artur pályázati terve, 1884.

 

Ybl Miklós, később megvalósult, terve, 1884.

 

Nyilvánvaló volt, hogy valamilyen formában gondoskodni kell az Andrássy út méltó lezárásáról, egy záró tér kialakításáról. Először egy Andrássy Gyulának állított emlékmű terve körvonalazódott. Ki is írtak rá egy pályázatot, amin Schickedanz Albert építész és Zala György szobrász közös terve nyert, de ebből az emlékműből végül nem lett semmi. Hasonló formájú lett a Millenniumi Kiállítás főkapuja, de a körívet két szakaszra osztották, mert ekkor már állt az állandó híd Városligeti tavon.

Az Andrássy emlékmű látványterve.



A Gloriett és a kiállítás főkapuja 1896-ban. Erdélyi Mór felvétele.


A városligeti híd, 1896. (Klösz György)



A tér első jelentős épülte a Képzőművészeti Társulat megbízásából, Schickedanz tervei szerint épült Műcsarnok lett (1896). A neoreneszánsz épület három teremsorra oszlik, ezeket két kereszthajó tagolja. A homlokzatot Zsolnay-féle pirogránit lapokkal díszítették.

A Műcsarnokhoz készült tervek





Az elkészült épület 1896-ban. Klösz György felvétele.


Az észak-nyugatai homlokzat Weinwurm Antal fotóján.



A Szépművészeti Múzeum építését a millenniumi törtvény rendelete el. A kiírt pályázaton Schickedanz csak második lett, mégis ő kapta a megbízást. Hosszú tervezőmunka előzte meg az építkezést a korábban a Feszty körképnek helyet adó épület telkén. A végső változat egy kétudvaros, hellenizáló előépítménnyel bővített épület lett, amelynek három nagy csarnoka román, barokk, ill. reneszánsz stílusban került kialakításra.

Schickedanz tervváltozatai a Szépművészetihez.




A megvalósult épület Klösz György 1907-es felvételén.


A múzeum elhelyezési terve.



A Millenniumi Emlékmű építésével 1895-ben bízták meg a Schickedanz – Zala párost, bármilyen pályázat nélkül. Több tervváltozat készült mire kialakult a negyed körív forma a pilonokon a Tudás, a Dicsőség, a Munka, és a Jólét allegorikus ábrázolásaival, a Gloriett helyén álló oszloppal, rajta Gábriel szobrával. Az emlékmű csak 1929-re készült el teljesen, 1932-ben helyezték el az Emlékoszlop lábánál a Hősök Kövét, és onnantól nevezték a teret Hősök terének.

Schickedanz korai tervváltozatai.



És két, a megvalósultra már jobban hasonlító változat.




2010. január 19., kedd

Házdísznéző


Titokzatos zöld háromszögek a Paulay Ede utcából. Az első felirata: "Ma új életet kezdtünk." Hát, hajrá!

 

Két fej


a Paulay Ede utcából. Az egyik járdán, a másik házfalon.

 

2010. január 15., péntek

Határvidék

A VI. és a XIII. kerület között húzódó heg. A Nyugati még abban az időben épült, amikor a vasút koncepciója az volt, hogy egészen a város belsejébe vigye az utasokat. Így van ez pl. Párizsban is. A vasútépítés hőskorában ezek a sínek nem sok embert zavartak, de azóta a város körbenőtte őket. Azóta a koncepció megváltozott, de a hegek megmaradtak. A sínek mentén munkástelepek nőttek ki a földből, de az hogy a melósokat esetleg zavarja a vasút nem igazán érdekelte a döntéshozókat. Vannak dolgok amik nem változnak.

 
 
 


2010. január 14., csütörtök

Lady Visa


Hungária körút Stróbl Alajos utca sarok, ha még nem bontották le.

Bolt volt


 
Hungária körút Hős utca sarok, ha még nem bontották le.

2010. január 8., péntek

Lelet


Egy csaknem 20 éves politikai plakát a Paulay Ede utcából. Úgy látszik, a ház lakói már megszerették.

Gerilla


a Nyugatinál