Időutazó: Margitsziget

A sziget látképe a Gellért-hegyről 1865 körül. Még nem épül a Margit-híd, a Festősziget még nincs összekötve a Margitszigettel. A budai part mellett hajómalmok sorakoznak.

A Margit-híd a 20. század elején.

A ferences templom romjai és József nádor nyaralója 1890 körül. A lepusztult és a megsérült épületet a II. világháború után lebontották. (fotó Klösz György)

Az Ybl Miklós által tervezett Margit-fürdő hátsó homlokzata 1890 körül. A sziget északi végében álló épület a háború alatt megsérült és helyreállítás helyett lebontották. (fotó Erdélyi Mór)

Virágszőnyeg 1880 körül. (fotó: Klösz György)

A Margit-fürdőt tápláló hőforrás fölösleges vizét egy mesterséges vízesésen át juttatták vissza a Dunába. A vízesés 1880 körül. (fotó: Klösz György)

És nagyjából tíz évvel később. (fotó: Erdélyi Mór)

A Nagyszállót is Ybl tervezte. A képen a főhomlokzat (nyugati oldal) látható, 1880 körül. (fotó: Klösz György)

És a keleti homlokzat Pest felől. Jól látszik, hogy a szálló egészen közel áll a parthoz. A feltöltések előtt még jóval keskenyebb és rövidebb volt a sziget.

Alsószigeti vendéglő 1908 körül.

A Margit-hidat 1876-ban adták át, a szigetre levezető szárnyhíd azonban csak 1900-ban készült el. Addig csak hajóval lehetett eljutni a szigetre. (fotó: Klösz György)

Alsószigeti villa 1880 körül. (fotó: Klösz György)

Kávéház 1900. Az épület eredetileg József főherceg vadászati pavilonja volt a millenniumi kiállításon. (fotó: Klösz György)

A Magyar Athlétikai Club sporttelepe 1900 után, a sziget megnagyobbításával nyert területen.

Az 1911-ben épült Víztorony.

A lóvasút 1920 körül. (fotó: Erdélyi Mór)

És a rá várakozók.

A Palatinus strand első változata. Érdemes megnézni a budai partot!

Fedett sétány, 1924.

A Margit-fürdő elölről a '30-as években.