Séta a Kozma utcai izraelita temetőben

A Kozma utcai izraelita temetőt a tőle nem messze fekvő Köztemető létesítésével egy időben hozta létre a főváros, a XIX. század végén. Ekkor adták a hitközség és a Chevra Kadisa kezelésébe az akkor még határnak számító területet. 1905 és 1910 között ide szállították át a bezárt Váci utcai temetőből exhumált és külön zsákokba varrt tetemeket. Fokozatosan kialakult Magyarország legnagyobb zsidó temetője. 

A bejárat körüli részt a szertartásoknak helyt adó épülettömb uralja. Freund Vilmos tervei szerint épült 1891-ben. Kapuzata mór stílusú, a férfiak és nők búcsúztatására külön termek állnak rendelkezésre, az előcsarnok emléktáblák gyűjtőhelye.
Az épület előtt áll az első világháborúban elesett tízezer zsidó katona emlékműve, attól balra a Hajós Alfréd tervei alapján 1949-ben elkészült mártíremlékmű, a pilonokon a meggyilkoltak tízezreinek nevével és megszámlálhatatlan kézzel írt kiegészítéssel. Az emlékmű körül temették el a pesti tömegsírokból exhumált zsidókat, és külön sírokban a meggyalázott tóratekercseket. 

Az emlékműtől továbbra is balra haladva érkezünk a vidékről elhurcolt zsidók mártírparcellájához. Itt is több száz síremléket találunk, némelyiken már alig olvasható a felirat, de vannak gondosan ápolt sírok is.

Ha temetői sétánkat a kerítés mentén kezdjük (vagy folytatjuk), jobbra és balra egyaránt a 19/20. század fordulóján készült, iparművészeti remeknek számító síremlékeket találunk. Sajnos sokszor elhanyagolva, futónövények alá rejtőzve. A temető esztétikai képét leginkább Lajta Béla népi ornamentikát, szecessziót, art decót ötvöző munkái határozzák meg.
A bejárattól jobbra a Brüll család antik szentélyt mintázó, mozaikokkal díszített sírboltja áll (Gerstner Kálmán tervezte). Attól nem messze a temető legfeltűnőbb síremléke, a Lajta tervei szerint készült Schmidl-mauzóleum látható. Boglyaíves vasbeton szerkezét Zsolnay kerámiaelemek borítják. Szinte kiragyog a környezetéből. 

A sarkon befordulva a Wellisch Alfréd által saját családjának tervezett sírbolt következik, szép mozaikkal. Továbbhaladva eljutunk a szintén mozaikjairól nevezetes Gries-sírbolthoz (Lajta), ennek külső díszítése sajnos már elpusztult. A kerítés mellet haladva érkezünk a 6. parcella sarkán álló, hatalmas, ovális alaprajzú Weingruber-síremlékhez. Ha tovább sétálunk, egy megtisztított parcella mellett elhaladva a temető hátsó, elhanyagolt részére érkezünk. A sírok dülöngélve állnak a sűrű növényzet között, és egy idő után az út is ösvénnyé keskenyedik. 

Ha már idáig eljöttünk, nem érdemes visszasétálni a kapuhoz, vágjunk keresztül a temetőn! Útközben megcsodálhatjuk Lajta Béla néhány korai munkáját az Epstein-síremlék körül. Ettől nem messze áll Lajta síremléke, amit Kozma Lajos tervezett. Ha egy másik keresztúton megyünk át a temető baloldalára, akkor első világháborús síremlékek mellett vezet el az utunk. Hamarosan elérjük a másik oldali kerítést, ennek mentén mehetünk vissza a főbejárathoz. Az egyik sarokban monumentális kerek oszlopcsarnok áll, Freund Béla családi sírboltja. Ettől nem messze egy furcsa pár: a Konrád-Polnay-síremlék virágmintás mozaikjai (Fodor Gyula tervezte), illetve a Popper-mauzóleum (Lajta) fekete márványtömbje hívják fel magukra a figyelmet. Továbbhaladva a főbejárat felé egymás mellett sorakoznak a klasszicista, szecessziós, vagy éppen egyiptomi elemekkel díszített síremlékek.

Számos híres művész, közszereplő, üzletember nyugszik a temetőben. Néhány név a teljesség igénye nélkül: Rózsavölgyi Gyula zeneműkiadó, Szomory Dezső, Salamon Béla, Goldziher Ignác keletkutató, Lajta Béla, Hajós Alfréd, Zsolt Béla, Bródy Sándor, Kellér Andor és Dezső, Fehér Klára, Gózon Gyula, Marczali Henrik történetíró, Szép Ernő, és még folytathatnám a sort.

Több, nagyobb és felirattal ellátott képhez klikk a vetítésre!