Streetart

Erzsébet híd

Városliget

Bajcsy-Zsilinszky út

Krúdy Gyula utca

Baleset a Duna-parton

Meder utca

Időutazó: Óbuda Kássa Gábor akvarelljein

Kerthelység, sramli, túrós csusza, kadarka. Zegzugos utcák, lugasos kocsmák, falusias környezet a nagyvárosi Pesttel szemközt. Egészen a hatvanas évekig ezt jelentette Óbuda. Krúdy-hősöknek való világ. Ez a kép a XIX. században alakult ki. Előtte Óbuda volt római város, Kurszán szállásterülete, királynéi birtok. A török korban elnéptelenedett, majd uradalmi településként élesztették újjá a betelepített német családok. A XIX. század tehetős családjai (Wéberek, Watzekek, Raabok, Giglerek, Prószok) a Szentendrei út, a Bécsi út és a Vörösvári út kertes házaiban éltek és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Tőlük lakhelyükben és társadalmi viszonyaikban is élesen elkülönültek az óbudai hajógyárban, a téglagyárakban, a Goldberger textilművekben dolgozó munkások, a kivénhedt, roskadozó házakban robotoló kisiparosok. Nekik nem tűnt annyira romantikusnak a környezet, mint a Pestről átruccanóknak, akik a Tabán elveszett hangulatát is itt keresték. A meghitten lepusztult Óbudát a hatvanas években kezdték radikálisan átalakítani, kár, hogy nem sikerült szebben, de, mint Pereházy Károly írja „csupán a festőiség okán a nyomor nem konzerválható”.

Kássa Gábor élete utolsó húsz évét Óbudán töltötte. Itt lakott, tanított és festett. A XVIII. századi mezőváros néhol már nyomorúságosra kopott képét örökítette meg. Képei jól érzékeltetik a pillanatnyi látvány mögötti tartalmat, a városrész hangulatát.

Vöröskereszt utca a Flórián tér felől

Kolosy tér

Szőlőkert utca sarok

Szentendrei út a Polgár tér felől

Vörösvári út

Mókus utca

Lelkész utca

Kerék utca

Ürömi utca 

Gyűrű utca

Kecske utca

Föld utca

Plébánia templom

Pacsirta utca

Polgár tér

Kiskorona utca

Solymár utca

Seregély utca

Kássa Gábor (1893-1961) Önarckép

A képek és a szöveg forrása: Pereházy Károly - Kássa Gábor: A régi Óbuda

Népstadion és vidéke: a szoborpark

Felvonulók - Kerényi Jenő, 1954

Lovacskázók - Somogyi József, 1955

Labdarúgók - Mikus Sándor, 1958

 

Ökölvívók - Búza Barna, 1958

Éneklő fiatalok - Makrisz Agamemnon, 1953

Mezőgazdasági brigád - Kocsis András, 1956

Gránátvető - Tar István, 1955

Röplabdázók (!?) - Herczeg Klára és Varga László, 1957

Birkózók - Antal Károly, 1953

Tornászlányok - Győri Dezső

 

 

 

 

Még néhány kép.

Népstadion és vidéke

A bevehetetlen erőd! Már 1920-ban elhatározták az építését, 1948-ban elkezdték, 53-ban átadták a hatalmas vasbetonvárat. A maga nemében - lepusztultsága ellenére - gyönyörű. Mellette ott van még a jobb sorsra érdemes Kis Stadion, a Millenáris Sporttelep, és a Nemzeti Sportcsarnok épületegyüttese. A Dromosz szobrairól külön poszt jön hamarosan.

Három beton pilon a tizennyolcból.

Tényleg erődszerű.

Nem most van a meccs?

Gólra játsszák.

 

Több fényt!

 

Nem egy csillagromboló, lelátó.

 

Pilon közelről.

 

Terelő.

 

Titokzatos létformák a Millenáris jégpályán.

 

Bringapálya, Millenáris.

 

Jegypénztár, Nemzeti Sportcsarnok.