A sziget látképe a Gellért-hegyről 1865 körül. Még nem épül a Margit-híd, a Festősziget még nincs összekötve a Margitszigettel. A budai part mellett hajómalmok sorakoznak.
A Margit-híd a 20. század elején.
A ferences templom romjai és József nádor nyaralója 1890 körül. A lepusztult és a megsérült épületet a II. világháború után lebontották. (fotó Klösz György)
Az Ybl Miklós által tervezett Margit-fürdő hátsó homlokzata 1890 körül. A sziget északi végében álló épület a háború alatt megsérült és helyreállítás helyett lebontották. (fotó Erdélyi Mór)
Virágszőnyeg 1880 körül. (fotó: Klösz György)
A Margit-fürdőt tápláló hőforrás fölösleges vizét egy mesterséges vízesésen át juttatták vissza a Dunába. A vízesés 1880 körül. (fotó: Klösz György)
És nagyjából tíz évvel később. (fotó: Erdélyi Mór)
A Nagyszállót is Ybl tervezte. A képen a főhomlokzat (nyugati oldal) látható, 1880 körül. (fotó: Klösz György)
És a keleti homlokzat Pest felől. Jól látszik, hogy a szálló egészen közel áll a parthoz. A feltöltések előtt még jóval keskenyebb és rövidebb volt a sziget.
Alsószigeti vendéglő 1908 körül.
A Margit-hidat 1876-ban adták át, a szigetre levezető szárnyhíd azonban csak 1900-ban készült el. Addig csak hajóval lehetett eljutni a szigetre. (fotó: Klösz György)
Alsószigeti villa 1880 körül. (fotó: Klösz György)
Kávéház 1900. Az épület eredetileg József főherceg vadászati pavilonja volt a millenniumi kiállításon. (fotó: Klösz György)
A Magyar Athlétikai Club sporttelepe 1900 után, a sziget megnagyobbításával nyert területen.
Az 1911-ben épült Víztorony.
A lóvasút 1920 körül. (fotó: Erdélyi Mór)
És a rá várakozók.
A Palatinus strand első változata. Érdemes megnézni a budai partot!
Fedett sétány, 1924.
A Margit-fürdő elölről a '30-as években.
