Benkő Imre Budapesten született, 1943-ban. Gyerekkora egy részét egy bányásztelepen töltötte a Bakonyban, talán innen ered a szociális érzékenysége.
1968-ban képeivel megnyert egy ifjúsági pályázatot, ami után az MTI-hez hívták gyakornoknak, majd tizennyolc évig volt az MTI alkalmazottja.
1975-ben és '78-ban aranyérmes lett a World Press Photo pályázaton.
1993-tól szabadúszó, előtte a Képes 7 illetve az Európa Magazin munkatársa volt.
Az ember és környezete dokumentatív ábrázolása érdekli leginkább. 1987-től fotózza az ózdi kohászat leépülését.
Díjai: Balázs Béla-díj (1981), Pulitzer Emlékdíj (1991)
Albumai:
Acélváros: Ózd, 1987-1995
Szürke fények: Budapest, 1970-1999 (ebből valók a közölt képek)
Blues: Budapest, 200-2003
Kálvin tér, 1970
Pataky Művelődési Központ, 1982
Váci út, 1982
Majális, Havanna lakótelep, 1984
Nyár utca, 1984
Dob utca, 1984
Rákóczi út, 1985
Felszabadulás tér, 1986
Lukács fürdő, 1987
Bástya mozi, 1988
Butik, Szent István körút, 1988
Párizsi Udvar, 1988
Hársfa utca, 1989
Mátra mozi, 1989
Szuper! Azért az orrbagyűrt, hogy a '80-as évek képi világa már olyan filmhiradóskordokumentum szerűen hatnak;)
VálaszTörlésja, mintha a múlt században lett vona :)
VálaszTörlésa mozis fotóidat imádom. kordokumentumok! a párizsi udvaros b-boyokra pedig nincs is szavam. köszönöm!
VálaszTörlésking vagy, nájloning érzésem lett
VálaszTörlés