Mi magyarok mindig is rettentő büszkék voltunk a honfoglalásra, de a legbüszkébbek a XIX. század végén voltunk, jól példázza ezt az Ezredévi Kiállítás.
A magyar közgondolkodás úgy tartotta (tartja?), hogy egyetlen más európai népnek sincs ilyen egyszeri és össznépi aktusa, mint a honfoglás. A többi nomád nép nyomtalanul eltűnt, mások csak hosszú keveredés után váltak néppé. (angolok, spanyolok, németek, franciák)
Országszerte építkezések indultak, hét nagy millenniumi emlékművet emeltek, köztük a későbbi Hősök terén állót is. Mindenfelé parádékba és felvonulásokba botlottak a járókelők. "Mintha őseink keltek volna ki sírjukból." (Mikszáth)
Budapest egyébként is rohamosan fejlődött e korban. 1892-ben székesfővárosi rangot kapott, és Béccsel egyenrangú uralkodói székhellyé vált. Ekkortájt készült el a Műcsarnok, az Iparművészeti Múzeum, a Ferenc József (Szabadság) híd, a Nagykörút, az Andrássy út, épült a Parlament és az új királyi palota.
A kiállítás célja az volt, hogy egyszerre legyen reprezentatív, szórakoztató és népnevelő; mutassa be a múltat, a jelent, a gazdaságot, az intézményeket.
A magyar közgondolkodás úgy tartotta (tartja?), hogy egyetlen más európai népnek sincs ilyen egyszeri és össznépi aktusa, mint a honfoglás. A többi nomád nép nyomtalanul eltűnt, mások csak hosszú keveredés után váltak néppé. (angolok, spanyolok, németek, franciák)
Országszerte építkezések indultak, hét nagy millenniumi emlékművet emeltek, köztük a későbbi Hősök terén állót is. Mindenfelé parádékba és felvonulásokba botlottak a járókelők. "Mintha őseink keltek volna ki sírjukból." (Mikszáth)
Budapest egyébként is rohamosan fejlődött e korban. 1892-ben székesfővárosi rangot kapott, és Béccsel egyenrangú uralkodói székhellyé vált. Ekkortájt készült el a Műcsarnok, az Iparművészeti Múzeum, a Ferenc József (Szabadság) híd, a Nagykörút, az Andrássy út, épült a Parlament és az új királyi palota.
A kiállítás célja az volt, hogy egyszerre legyen reprezentatív, szórakoztató és népnevelő; mutassa be a múltat, a jelent, a gazdaságot, az intézményeket.
20. Nem tartozott szorosan a kiállításhoz, de az egyik legnagyobb atrakció volt a Feszty körkép, amit ebben az 1894-ben megnyitott és 1899-ben lebontott rotundában állítottak ki.
21. Az Iparcsarnok monumentális épületét a kiállítás műszaki osztálya tervezte. (Mint minden olyan épületet, ahol nem tűntetek fel építészt.) Klösz György felvétele.
Az Iparcsarnok kiállításának részlete.
22. A Haditengerészet hadihajót formázó pavilonját is a kiállítás műszaki osztálya tervezte. Klösz György felvétele.
23. A Székesfőváros pavilonja Klösz György fotóján.
24. A Kereskedelem- pénz- hitelügy pavilonja. Tervezte Quittner Zsigmond.
25. A Meteorológiai pavilont Jakab Dezső tervezte.
26. A Papír- és sokszorosítóipari csarnok. Terv: Baumhorn Lipót.
27. Vas- fém- és építőipari csarnok, Steinhardt és Lang tervezésében.
28. Az Aranykönyv pavilonja, tervezte Korb Flóris és Giergl Kálmán. Itt volt a kiállítás vendégkönyve. Egy fotó tanúsága szerint egymás után jegyezte be magát Thurzó József gyógykovács, Wett Gizella operaénekes, gróf Csáky Károly püspök és Zsadony Mihály csapos.
29. A pusztaszeri kegytárgyakat bemutató pavilont Bálint Zoltán tervezte.
30. A Telefonhírmondó pavilonja. Fényképezte Klösz György, tervezte Wehle Gusztáv.
31. A Horvát Iparcsarnokot Heinzel Alajos tervezte. (Fotó: Klösz)
32. Edison csodaművei, Alpár Ignác munkája.
33. Posta, távírda, távbeszélő pavilon. Terv: Kovrig Tivadar, fotó. Klösz György.
34. József főherceg pavilonját Quittner Zsigmond tervezte. (Fotó: Klösz)
35. Frigyes főherceg pavilonja Klösz György fotóján. Az egyetlen olyan pavilon, ami már egy korábbi kiállításon is "szerepelt".
Térképre ezeket is!
21. Az Iparcsarnok monumentális épületét a kiállítás műszaki osztálya tervezte. (Mint minden olyan épületet, ahol nem tűntetek fel építészt.) Klösz György felvétele.
Az Iparcsarnok kiállításának részlete.
22. A Haditengerészet hadihajót formázó pavilonját is a kiállítás műszaki osztálya tervezte. Klösz György felvétele.
23. A Székesfőváros pavilonja Klösz György fotóján.
24. A Kereskedelem- pénz- hitelügy pavilonja. Tervezte Quittner Zsigmond.
25. A Meteorológiai pavilont Jakab Dezső tervezte.
26. A Papír- és sokszorosítóipari csarnok. Terv: Baumhorn Lipót.
27. Vas- fém- és építőipari csarnok, Steinhardt és Lang tervezésében.
28. Az Aranykönyv pavilonja, tervezte Korb Flóris és Giergl Kálmán. Itt volt a kiállítás vendégkönyve. Egy fotó tanúsága szerint egymás után jegyezte be magát Thurzó József gyógykovács, Wett Gizella operaénekes, gróf Csáky Károly püspök és Zsadony Mihály csapos.
29. A pusztaszeri kegytárgyakat bemutató pavilont Bálint Zoltán tervezte.
30. A Telefonhírmondó pavilonja. Fényképezte Klösz György, tervezte Wehle Gusztáv.
31. A Horvát Iparcsarnokot Heinzel Alajos tervezte. (Fotó: Klösz)
32. Edison csodaművei, Alpár Ignác munkája.
33. Posta, távírda, távbeszélő pavilon. Terv: Kovrig Tivadar, fotó. Klösz György.
34. József főherceg pavilonját Quittner Zsigmond tervezte. (Fotó: Klösz)
35. Frigyes főherceg pavilonja Klösz György fotóján. Az egyetlen olyan pavilon, ami már egy korábbi kiállításon is "szerepelt".
Térképre ezeket is!
Kapcsolódik:
Képek forrásai:
FSZEK Budapest-képarchívum
1896 : a Millenniumi Országos Kiállítás és az ünnepségek krónikája (szerk. Varga Katalin, Atlasz Kiadó, 1996)
Az Osztrák-Magyar Monarchiát jól elkúrtuk, ez az időszak volt Magyarország egyik aranykora (ennek ellenére hatalmas volt a kivándorlás Amerikába)
VálaszTörlésFöl kéne támasztani! :)
VálaszTörlésMi, Ausztria, Csehország, Szlovénia és Horvátország. mmm!
Még fociban is jók lennénk. Vö.:
-Milyen meccs ez?
-Ausztria-Magyarország.
-Na jó, de kivel játszunk?
Hát a giccses Körkép jó hogy nem került képben ide. De az épületek csodásak.
VálaszTörlés(Egy építészet- és Századforduló rajongó :))