A kiállítás szórakoztató centruma az Ős-Budavára volt. Az épületegyüttest Marmorek Oszkár álmodta meg, mintául véve a régi budai épületeket, a Városházát, polgárházakat, törökkori épületeket. Ős-Budavára város volt a városban, saját újsággal, nyomdával, postával és távíró hivatallal, ami a kiállítás bezárását követően még évekig működött, és helyet biztosított „a születési- és pénzarisztokrácia elmaradhatatlan mulatságainak”. Rengeteg szórakozás várta a látogatókat: a Franczia mulató varietéje, a Török mulató orientál bemutatója, a skót Holden bábszínház, a Surdi-féle Presepe – Jeruzsálem plasztikus látképe -, a Fakírház – Ghopal Krishna két hétig alvó fakírral, (aki persze lebukott) Aztán Serly Lajos ének- és zenekara – régi magyar dalokkal, a Mecset – mohamedán istentisztelettel és üvöltő dervisekkel, Ujváry Ignácz látképe a régi Pestről és Budáról. És még a Világcsodák a brit óriással, a szakállas nővel, Aelvorával, a féltestű szépséggel, és a nyújtható bőrű emberrel. No meg albán táncosnők, nápolyi énekesek, cigány- és katonazenekarok, színielőadások, mindenféle csudadolgok. És persze vendéglők, borozók, sörcsarnokok, vásárosok, török bazárosok.
Ős-Budavára bemenet, az egykori Fehérvári-kapu másolata. (fotó: Klösz György)
A kapu belülről. (Klösz)
Utcarészlet. (Klösz)
A Nagykávéház. (Klösz)
Szent György tér részlete, a régi budai Városháza és polgárházak másolatával. (Klösz)
Borkóstoló (Klösz)
Királycsarnok (Klösz)
A török bazár (Klösz)
A Franczia mulató (Klösz)
A Mecset tér (Klösz)
Hárem és labirintus
Képek forrása:
1896 : a Millenniumi Országos Kiállítás és az ünnepségek krónikája (szerk. Varga Katalin, Atlasz Kiadó, 1996)
Kapcsolódik:
Vajdahunyadvár
Csarnokok, pavilonok I. II. III.
Vendéglátás
De jó, nem tudtam eddig elképzelni, hogy nézhetett ki!
VálaszTörlésMilyen kár, hogy nem maradhatott meg a kiállítás anyaga egy az egyben máig...
Frenetikus!
VálaszTörlés