Időutazó: Hősök tere II.

Úgy gondoltam, hogy ha a Millenniumi Kiállítás ürügyén úgyis a Városligetben időzik az Időutazó, ott is tartom egy kicsit, és körbejárom vele a ligetet, de előbb még egy poszt erejéig visszatérek a Városligetből kiszakított Hősök terére.

1877-ben, amikor átadták az elkészült Sugár utat (Andrássy) még sehol nem volt a tér. A Sugár út beletorkollt az Aréna útba (Dózsa György) aminek a másik oldalán már a liget fái álltak. A mai tér területe nagyrészt Zsigmondy Vilmos kutatási területe volt. 1878-ban adták át az akkor Európában egyedülálló, 970 méter mély artézi kutat. Kezdetben csak egy szerény ivócsarnok állt fölötte, majd 1884-től Ybl Miklós Gloriettje.

Sugár út a Városloget fellől, kb. 1885 Klösz György felvétele.

Zsigmondy Vilmos fúrháza

Gloriett. Meinig Artur pályázati terve, 1884.

 

Ybl Miklós, később megvalósult, terve, 1884.

 

Nyilvánvaló volt, hogy valamilyen formában gondoskodni kell az Andrássy út méltó lezárásáról, egy záró tér kialakításáról. Először egy Andrássy Gyulának állított emlékmű terve körvonalazódott. Ki is írtak rá egy pályázatot, amin Schickedanz Albert építész és Zala György szobrász közös terve nyert, de ebből az emlékműből végül nem lett semmi. Hasonló formájú lett a Millenniumi Kiállítás főkapuja, de a körívet két szakaszra osztották, mert ekkor már állt az állandó híd Városligeti tavon.

Az Andrássy emlékmű látványterve.

A Gloriett és a kiállítás főkapuja 1896-ban. Erdélyi Mór felvétele.

A városligeti híd, 1896. (Klösz György)

A tér első jelentős épülte a Képzőművészeti Társulat megbízásából, Schickedanz tervei szerint épült Műcsarnok lett (1896). A neoreneszánsz épület három teremsorra oszlik, ezeket két kereszthajó tagolja. A homlokzatot Zsolnay-féle pirogránit lapokkal díszítették.

A Műcsarnokhoz készült tervek

Az elkészült épület 1896-ban. Klösz György felvétele.

Az észak-nyugatai homlokzat Weinwurm Antal fotóján.

A Szépművészeti Múzeum építését a millenniumi törtvény rendelete el. A kiírt pályázaton Schickedanz csak második lett, mégis ő kapta a megbízást. Hosszú tervezőmunka előzte meg az építkezést a korábban a Feszty körképnek helyet adó épület telkén. A végső változat egy kétudvaros, hellenizáló előépítménnyel bővített épület lett, amelynek három nagy csarnoka román, barokk, ill. reneszánsz stílusban került kialakításra.

Schickedanz tervváltozatai a Szépművészetihez.

A megvalósult épület Klösz György 1907-es felvételén.

A múzeum elhelyezési terve.

A Millenniumi Emlékmű építésével 1895-ben bízták meg a Schickedanz – Zala párost, bármilyen pályázat nélkül. Több tervváltozat készült mire kialakult a negyed körív forma a pilonokon a Tudás, a Dicsőség, a Munka, és a Jólét allegorikus ábrázolásaival, a Gloriett helyén álló oszloppal, rajta Gábriel szobrával. Az emlékmű csak 1929-re készült el teljesen, 1932-ben helyezték el az Emlékoszlop lábánál a Hősök Kövét, és onnantól nevezték a teret Hősök terének.

Schickedanz korai tervváltozatai.

És két, a megvalósultra már jobban hasonlító változat.