2011. július 21., csütörtök

Gázgyár - Munkástelep


Az Óbudai Gázgyárral egyszerre épültek a dolgozóknak szánt lakások. Egyrészt a Tisztitelep Duna parti villalakásokkal – ezek is megvannak még, de egy új lakópark „bekerítette” őket. Másrészt a Munkástelep, ami ma is nagyjából egykori formájában áll, és még sok volt gázgyári lakik ott. 
A telep elrendezése engem templomra emlékeztet. Az egymással párhuzamosan futó és szimmetrikus két házsor a főhajó, a Sujtás utca és a Jégtörő út közötti merőleges utcák a kereszthajók, a telepet lezáró félköríven futó házsor az apszis, és ha az analógiát végigvisszük, akkor az Óvoda az oltár. 
Az épületeket Balogh Lóránd tervezete. Egy- két- és háromszintes házak váltják egymást, úgy, hogy a másik oldalon mindegyiknek meg van a párja. A szimmetriát csak az egykori Művelődési Ház, ma múzeumi raktár, szakítja meg. Az egykor a helyén álló épületet bombatalálat érte. „Helyi informátorom” szerint a hatvanas-hetvenes években pezsgő élet zajlott a művházban. Azt is tőle tudom, hogy a lakások fürdőszoba nélküliek voltak, és budira a házak mögötti kertbe kellet járni. Azóta persze minden lakásból lecsíptek egy-egy fürdőszobányi teret. Egy másik helybéli szerint azért nem olyan jó már a telep, mint régen, a fák nagy része beteg, a zsalugáterek nem egyforma zöldek. Most mit mondjak? Azért én még ezt elviselném.