Városligeti időutazásunk első állomása a jégpálya. A Budapesti Korcsolyázó Egylet, az ország első ilyen egyesülete, 1869-ben alakult. Ezzel egy időben meg is nyitották a városligeti jégpályát, amit akkor még csak egy fából készült pavilon szolgált ki. Ez volt a korcsolyafelkötő hely és a melegedő.
(A városligeti jégpálya régi favázas épületét Hofhauser Antal tervezte)
(A városligeti korcsolyacsarnok, alaprajza, Lechner Ödön)
Lechner egyemeletes központi épületrészt tervezett, hozzá nyitott folyosókkal kapcsolódó nyolcszögletű pavilonokkal.
(A Korcsolyacsarnok Klösz György felvételén)
A tó felé nyitott, fából készült tetőpavilonban játszott a zenekar – nyílván megfelelő mennyiségű rumos teával megtámogatva. A földszinten volt a korcsolyafelkötő csarnok, felette a nagyterem, az egyik pavilonban a melegedő, a másikban a büfé kapott helyet.
(id. Divald Károly felvétele)
Lechner gyönyörű, légies, keleti és reneszánsz hatásokat egyesítő épületét hamar kinőtte a BKE. Már 1895-ben sor került az átépítésére. Ennek terveit id. Francsek Imre készítette. Az alapozás nehézségei miatt felhasználták a korábbi építmény 12-14 méter mélyre levert cölöpalapozását. A Lechner-féle épület egy része beépült az újba is. Bár az alaprajz hasonló maradt, az épület nagyobb lett, és külsőleg teljesen megváltozott. Könnyedség helyett inkább tekintélyesség, és ünnepélyesség jellemezi.
(Az új csarnok Erdélyi Mór és Monostory György képein)
(Megtoldva)
(Képeslap 1900 körül.)
