Időutazó: Millennium 1. rész: Vajdahunyadvár

Az Időutazó új sorozatában az 1896-os Ezredéves Ünnepségek építményeiből szeretnék nektek bemutatni néhányat. Az első részben az az épület kerül sorra, amit a kiállítás bezárása után maradandó matériából is megépítettek és ma is látható. Régi képek a városligeti Vajdahunyad várról:

A Történeti főcsoport román kori része

A kapu Klösz György felvételén

Alpár Ignác épülete a kortársakat is megosztotta. Ignotusnak például tetszett: "Mondom, ez gondolatnak nonsens, művészetnek horror és megcsinálásnak lehetetlenség. Nos hát, az Alpár munkája e képtelenséget plauzibilitásra váltotta, a művészetnek diadalmat szerzett, s a megcsinálásban, nem rossz értelemben mondom, szemfényvesztéssé fokozódik a virtuozitás."

A gótikus csoport épületei. A második felvételt Weinwurm Antal készítette.

A román kori csoport. (Weinwurm)

"Hogy milyen módon konstruálta ő ezt az épületcsoportot, azt ama kéményforma torony kapcsán elmondta ő maga. Még a legszigorúbb historikusnak is a fantázia csónakjába kell szállnia, s az ösztöne kormányával kell megtalálnia az adatok közt való összekötő utat. Aki nem bízik a fantáziájában, az menjen közjegyzőnek, de ne ártsa magát a művészetekbe. Mint a paleologus egy csontdarabból megkonstruálja az egész mammutot, a művészi képzeletnek elég egy oszlopfej, hogy hozzá alakítsa az egész tornácot s köréje az egész épületet."

A királyi dolgozószoba, váróterem és fogadószoba Weinwurm Antal felvételein.

A reneszánsz épület csarnokai. (Weinwurm)

"ama kéményforma torony", a Franciabástya, Alpár "tréfája". Ennek az épületrésznek nincs előképe a magyar építészettörténetben. (fotó: Weinwurm)

"A keresdi kastély lépcsője, a pozsonyi városháza kútja, a segesvári torony s az eperjesi Rákóczy-ház erkélye, a brassai Katalin-bástya, a besztercebányai városháza, belül a vajdahunyadi vár lovagterme s az esztergomi Bakács-kápolna, a Mária királyné körmöcbányai házának mennyezete, a mezőtelegdi templom falképei: mind, mind egy pontos matematikai számításnak a maguk helyére illesztett adatai. Szuverénül járt el az emlékek adataival, nem leltárt vett föl, hanem teremtett." P.P. (Ignotus ) A Hét 1896. máj. 31.

Reneszánsz épület a lőcsei városháza tornyával. (Weinwurm)

A jáki templom, előtérben a pozsonyi kút. (Weinwurm)

A reneszánsz épület főbejárata. (Weinwurm)

A gótikus udvar a pozsonyi kúttal. (Weinwurm)

Lovagudvar.

Csütörtökhelyi kápolna.

A román csoport kerengője. Klösz György képe.

Kapcsolódik:
Csarnokok, pavilonok I.

Csarnokok, pavilonok II.
Képek forrásai:

FSZEK Budapest-képarchívum

1896 : a Millenniumi Országos Kiállítás és az ünnepségek krónikája (szerk. Varga Katalin, Atlasz Kiadó, 1996)

Időutazó: Belváros II. rész

Jöhet még egy kis régi Belváros?

Régi iparosház bőrszárító padlással a Ferenc József rakparton. (ma: Pesti alsó rakpart)

Késő barokk lakóház, Ferenc József rakpart. (fotó: Erdélyi Mór)

 

Gőzhajó állomás és piac a Ferenc József rakparton. Szemben a Gellért hegy és a Rudas Fürdő. (fotó: Erdélyi Mór)

A Torony u. és a Városház u. sarka, 1895 körül. (ma: Március 15. tér)

 

A középkori eredetű Kittl-ház udvara a Torony u. Duna u. sarkán. (ma: Március 15. tér, fotó: Klösz György)

A Duna utca páratlan oldala.

 

A  Lipót utca (ma: Váci u.) páros oldala a Kalap utcától (ma: Irányi u.)

A Lipót utca az azóta beépített Rózsa tér felől.

A Lipót u. a Duna u. torkolatánál. (fotó: Weinwurm Antal)

 

Az Angolkisasszonyok Lipót utcai temploma.

A Kalap utca (ma: Irányi u.) a páros oldal lebontása után. (fotó: Erdélyi Mór)

 

A Jankovich-ház, Vörösmarty egykori lakhelye, a Kalap u. Lipót u. sarkán.

Madárpiac a Molnár utcában. (fotó: Erdélyi Mór)

A Váci utca a Régiposta utca felől.

Az 1870-ben lebontott "Vastuskóhoz" címzett ház a Váci u. Kishíd u. sarkán. A Vastuskó Ráth Mór könyvkereskedésében állt. (ma Türr I. u.)

A Váci u. Kristóf tér sarka Szent Kristóf szobrával. (fotó: Weinwurm Antal)

A Galamb u. a Régiposta u. felől. (fotó: Weinwurm Antal)

Az 1916-ban lebontott Aranykéz szálló. (fotó: Weinwurm Antal)

A Fehér Hajó  utca. (fotó: Weinwurm Antal)

 

 

A Szervita tér nyugati oldala. (fotó: Weinwurm Antal)

A Szerviták temploma az 1942-ben lebontott Mária szoborral. (fotó: Erdélyi Mór)

A barokk Kriszt-ház a Kötő és Gomb u. sarkán. (ma: Százéves étterem, Pesti Barnabás u.) 

A pesti görögök temploma az Ybl Miklós tervei szerint átlakított homlokzattal az 1870-es évekeben. (ma: Apáczai Csere J. u., fotó: Klösz György)

Kapcslódó bejegyzés:

A Belváros eltűnt terei
Belváros III. rész 
Belváros térképeken

Időutazó: a Belváros eltűnt terei

Csak röviden:

A törökök kiűzése után Pest lerombolt város volt. A Plébániatemplom kivételével gyakorlatilag nem maradt középkori épület. A városnak 1686-ban mindössze 400 lakója volt. Gyors gyarapodást következett. 1730 körül lépte át a város a középkori falakat. A 18. század végére kialakultak a külvárosok (Teréz, József, Lipót, Ferenc) és ettől kezdve nevezték a régi Pestet Belvárosnak.

A belváros szerkezete az új építkezések ellenére középkori maradt. A három kapu - a Váci (Vörösmarty tér), a Kecskeméti (Kálvin tér) és a Hatvani (Kossuth Lajos utca) - és az utcaszerkezet nem bírta már a megnövekedett forgalmat.  A Belváros két központi tér, a Templomtér (később Eskü tér) és Városház tér köré szerveződött. Ezek mellett sok kis, szabálytalan alaprajzú tér alakult ki, többször elbontott épületek helyén (mint a Szervita tér és a Rózsa tér).

A 18. században a városképet a barokk templomok uralták, és a mai városháza, az akkori Pest legnagyobb épülete, ami először Invalidus palota, majd laktanya volt. A 19. század elejére a földszintes házakat emeletesek váltották, a Belváros kezdett „city”-vé alakulni. Ehhez a változáshoz az 1838-as árvíz is hozzájárult. A század második felében a Közmunkák Tanácsa kezdeményezésére elkezdődtek a nagy átalakítások (az Andrássy út és a Nagykörút kialakítása), ezek az Eskü téri (Erzsébet) híd építésével érték el a Belvárost. A híd megépítése és az úthálózat átalakítása során lebontották a régi Városházát, a Plébánia épületét és a kegyesrendiek rendházát. Eltűnt a Városház tér és Hal tér a piacokkal, a Rózsa, a Sebestyén és a Kígyó tér barokk házaikkal. Helyükön épültek a ma is megcsodálható késő eklektikus, szecessziós bérpaloták.

Barkácsoltam egy térképet (Preisich Gábor: Budapest városépítésének története című könyvének egyik illusztrációja segítségével), hogy követhetőbbek legyenek a változások.

Az Erzsébet híd pesti hídfőjének rendezési terve az eredeti állapot feltüntetésével.

A plébániatemplom 1860-ban. Jobbra a plébánia épülete, balra a kegyesrendiek rendháza, háttérben a régi városháza, a ferences templom és a dohány utcai zsinagóga tornyai.

A Plébánia tér és a szentháromság szobor 1880-ban, a téren az önkéntes tűzoltók egylete.

A templomhoz tapasztott üzletek.

A Városház tér a régi piarista rendházzal. (Klösz György)

A régi Városháza a tűztoronnyal. Az eredetileg egyemeletes barokk épületet 1860-ban építették át. (Weinwurm Antal)

Városház tér 1890 körül

Városház téri piac, jobbra a Váci utca. (Klösz György)

A Városház tér és a  Kötő utca.

A Torony utca az Eskü tér és a Hal tér között. (Erdélyi Mór)

A plébánia épülete az Eskü tér sarkán. (Klösz György)

A Rózsa tér a Sebestyén tér felől (Klösz György)

A Török császár kávéház a róla elnevezett házban a Rózsa téren. (Weinwurm Antal)

A Rózsa tér nyutari oldala és a Duna utca eleje.

A Duna utca Rózsa tér sarka.

A Sebestyén tér a Duna utca felől, háttérben a Sebestyén utca.

A Sebestyén tér déli oldala a Lakatos és Zöldfa utca között, balra Kozmata Ferenc fényírdája.

Sebestyén tér 1896

A Sebestyén tér és utca a Rózsa tér felől

A Hal tér a halpiaccal, középen a Halászlány szobor, ami a Népligetbe került 1899-ben  (Klösz György)

A Kígyó tér a Kossuth Lajos utca felől a Kígyó patikaval

És még egyszer. (Weinwurm Antal)

Források:
Baróti Judit Belváros (Századvég, 1993)
Preisich Gábor: Budapest városépítésének története (Műszaki Könyvkiadó, 1964)

Kapcsolódó bejegyzések:
Belváros II. rész
Belváros III. rész
Belváros térképeken