Időutazó: Városliget 1885

A Városliget történetének kevésbé ismert része az 1885-ben megrendezett Országos Általános Kiállítás. A kiállítást hosszas huzavona után vitték a Városligetbe, de végül is jó döntés született. A 270 000 m2-en, 600 kiállítóval megtartott esemény sikeres és nyereséges volt, és a pótkiállításokkal együtt mintegy 200 külföldi cég is képviseltette magát. Jó főpróba volt a Millenniumi Kiállításhoz.

 A kiállítás tájékoztató füzetének címlapja az Iparcsarnokkal.

Helyszínrajz.

A képek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Fotótárából származnak. Ha a képfeliratokat is látni akarjátok, kattintsatok a nagyobb nézetre, egyébként letakarná a fél képet.

Időutazó: Millennium 2. rész: Csarnokok, pavilonok I.

A Városligetben, az 520 ezer négyzetméteren elterülő kiállításon, 240 pavilonban mutatták be Magyarországot az 5 millió látogatónak. Ezekből a pavilonokból következik néhány.

1. A Halászat pavilonja.

2. Az Ősfoglalkozások pavilonja, tervezte Alpár Ignác és Hermann Ottó.

3. Jászapáti, mindszeti és kalotaszegi ház Klösz György felvételén. A kiállítás területén felépítettek egy különleges falut, aminek utcáit 11 jellegzetes magyar és 11 nemzetiségi ház szegélyezte, volt temploma, állt benne községháza is. A falu Jankó János muzeológus és Fittle Kamill építész helyszíni felmérései alapján készült.

4. Falusi templom és vásáros bódék. (Klösz György)

5. A Községháza. (Klösz György)

6. A Háziipari csarnokot a pozsonyi városháza mintájára tervezte Hubert József .

7. Bosnyák pavilon. (Klösz György) A bosnyák rész épületeit Blazek Ferenc tervezte.

8. Bosnyák kávéház.

9. A Bosnyák erdészet pavilonja. (Klösz György)

10. Heves megye pavilonja. (Klösz György) Tervezte Rumbold B.(?)

11. Torontál megye mezőgazdasági pavilonja. (Klösz György) Tervezte Jakab Dezső.

12. Borászati pavilon. (Klösz György) Terv: Kolbenheyer Viktor.

13. A Tejgazdaság pavilonja Klösz György fotója.

14. Erdészeti pavilon. Terv: Aigner Sándor.

15. Horvát erdészeti pavilon. Terv: Bollé Hermann.

16. A Mezőgazdasági csarnok.

17. Ménesbirtok.

18. A Cukoripar csarnoka. (Klösz György) Terv: Quittner Zsigmond.

19. A Malomipar csarnoka, tervezte Quittner Zsigmond.

A térkép és a számok remélem megmutatják, hol voltak az épületek a Vároligetben.

Kapcslódik:
Vajdahunyadvár
Csarnokok, pavilonok II.

Képek forrásai:

FSZEK Budapest-képarchívum

1896 : a Millenniumi Országos Kiállítás és az ünnepségek krónikája (szerk. Varga Katalin, Atlasz Kiadó, 1996)

Időutazó: Belváros III. rész.

A Klotild paloták 1905 körül.

A Ferenciek tere. Jobbra a Curia, balra a ferences rendház, középen a Nereidák kútja. (fotó: Weinwurm Antal)

A Curia 1898-ban lebontott épülete

A Ferenciek tere (a térnek ez a része ma Károlyi M. utca) kilátással a Koronaherceg ( ma: Petőfi Sándor) utcára az Athenaeum 1897-ben lebontott épületével.

A Beleznay-Podmaniczky-ház a Ferenciek tere Kalap u. sarkán. (ma: Károlyi M., Irányi sarok)

A Ferenciek tere Curia u. sarkáról 1897-ben lebontott ház, az Eggenberger könyvkereskedéssel. (fotó: Klösz György)

Bruden báró Párizsi udvara a Ferenciek tere Koronaherceg u. sarkán. (fotó: Weinwurm Antal)

A Koronaherceg u. jobbra a Főposta kupolája. (ma Petőfi S. u., fotó: Klösz György)

A Kossuth Lajos utca a Ferenciek terénél a Dreher palotával. (fotó: Klösz György)

A XVIII. századi Grassalkovich-palota. Ez állt a Dreher palota helyén.

A Fekete Elefánt gyarmatáruüzlet a Hatvani és Magyar utcák sarán, a mai Astoria Szálló helyén. (fotó: Klösz György)

Kossuth Lajos u. Semmelweis u. sarok, az Országos Kaszinó épülete. (fotó: Erdélyi Mór)

Vármegyeháza a Gránátos utcában. (ma. Vármegye u.)

Újvilág utca a Kossuth Lajos u. felől. (ma: Semmelweis u., fotó: Klösz György)

A Kecskeméti utca. (fotó: Klösz György)

A régi pesti zálogház, 1782-ig klarissza kolostor, a Szerb utcában. (fotó: Weinwurm Antal)

A "Hét bagoly" ház a Képíró utcában. (fotó: Weinwurm Antal)

Merre jártunk?

Kapcsolódó bejegyzések:

A Belváros eltűnt terei

Belváros II. rész

Belváros térképeken

A Belváros térképeken

Megtetszett ez a térképezés, úgyhogy kerestem még egy párat a Belvárosról.

Az első 1785-ből való. Tájékozódási pontnak legalkalmasabb a Plébániatemplom. Mellette a Városháza és a kegyesrendiek rendháza. Jól látszik a hatalmas fórum, a város központi tere, a Duna-parton kialakított kikötők. A későbbi Hal tér és Rózsa tér helyén még házak állnak.

1837. Nincs sok változás, de az említett két tér már látszik. A Plébániatemplomtól északra a görög templom, délre az angolkisasszonyok zárdája.

Egy nagyon szép, részletes térkép 1895-ből. A városszerkezet még nem változott meg alapvetően, de már kiépült a Ferenc József rakpart és ezzel párhuzamosan létrejött a Petőfi tér.

Ezen az 1937-es térképen már nagyjából a mai utcaszerkezet látszik. A legnagyobb változás természetes a híd. A hídfő körül jelentősen átalakult a város. Délről lebontották a plébánia épületét és a Duna utca – Torony utca sarkán álló házakat. Az északi oldalról eltűnt a kegyesrendiek rendháza és a Városháza, helyüket egyrészt az Eskü tér, másrészt Kegyesrendi Gimnázium és Piarista rendház foglalta el. A hídra vezető utat kiszélesítették a Kígyó utca, Városház utca, Sebestyén utca közötti házak lebontásával. Megépültek a Klotild paloták, és a hídon még járt a villamos.

források:

Budapest régi térképei (Arcanum, 2005)

Buda és Pest töréneti topográfiája (Arcanum, 2007)