Csak röviden:
A törökök kiűzése után Pest lerombolt város volt. A Plébániatemplom kivételével gyakorlatilag nem maradt középkori épület. A városnak 1686-ban mindössze 400 lakója volt. Gyors gyarapodást következett. 1730 körül lépte át a város a középkori falakat. A 18. század végére kialakultak a külvárosok (Teréz, József, Lipót, Ferenc) és ettől kezdve nevezték a régi Pestet Belvárosnak.
A belváros szerkezete az új építkezések ellenére középkori maradt. A három kapu - a Váci (Vörösmarty tér), a Kecskeméti (Kálvin tér) és a Hatvani (Kossuth Lajos utca) - és az utcaszerkezet nem bírta már a megnövekedett forgalmat. A Belváros két központi tér, a Templomtér (később Eskü tér) és Városház tér köré szerveződött. Ezek mellett sok kis, szabálytalan alaprajzú tér alakult ki, többször elbontott épületek helyén (mint a Szervita tér és a Rózsa tér).
A 18. században a városképet a barokk templomok uralták, és a mai városháza, az akkori Pest legnagyobb épülete, ami először Invalidus palota, majd laktanya volt. A 19. század elejére a földszintes házakat emeletesek váltották, a Belváros kezdett „city”-vé alakulni. Ehhez a változáshoz az 1838-as árvíz is hozzájárult. A század második felében a Közmunkák Tanácsa kezdeményezésére elkezdődtek a nagy átalakítások (az Andrássy út és a Nagykörút kialakítása), ezek az Eskü téri (Erzsébet) híd építésével érték el a Belvárost. A híd megépítése és az úthálózat átalakítása során lebontották a régi Városházát, a Plébánia épületét és a kegyesrendiek rendházát. Eltűnt a Városház tér és Hal tér a piacokkal, a Rózsa, a Sebestyén és a Kígyó tér barokk házaikkal. Helyükön épültek a ma is megcsodálható késő eklektikus, szecessziós bérpaloták.
Barkácsoltam egy térképet (Preisich Gábor: Budapest városépítésének története című könyvének egyik illusztrációja segítségével), hogy követhetőbbek legyenek a változások.
Az Erzsébet híd pesti hídfőjének rendezési terve az eredeti állapot feltüntetésével.
A plébániatemplom 1860-ban. Jobbra a plébánia épülete, balra a kegyesrendiek rendháza, háttérben a régi városháza, a ferences templom és a dohány utcai zsinagóga tornyai.
A Plébánia tér és a szentháromság szobor 1880-ban, a téren az önkéntes tűzoltók egylete.
A templomhoz tapasztott üzletek.
A Városház tér a régi piarista rendházzal. (Klösz György)
A régi Városháza a tűztoronnyal. Az eredetileg egyemeletes barokk épületet 1860-ban építették át. (Weinwurm Antal)
Városház tér 1890 körül
Városház téri piac, jobbra a Váci utca. (Klösz György)
A Városház tér és a Kötő utca.
A Torony utca az Eskü tér és a Hal tér között. (Erdélyi Mór)
A plébánia épülete az Eskü tér sarkán. (Klösz György)
A Rózsa tér a Sebestyén tér felől (Klösz György)
A Török császár kávéház a róla elnevezett házban a Rózsa téren. (Weinwurm Antal)
A Rózsa tér nyutari oldala és a Duna utca eleje.
A Duna utca Rózsa tér sarka.
A Sebestyén tér a Duna utca felől, háttérben a Sebestyén utca.
A Sebestyén tér déli oldala a Lakatos és Zöldfa utca között, balra Kozmata Ferenc fényírdája.
Sebestyén tér 1896
A Sebestyén tér és utca a Rózsa tér felől
A Hal tér a halpiaccal, középen a Halászlány szobor, ami a Népligetbe került 1899-ben (Klösz György)
A Kígyó tér a Kossuth Lajos utca felől a Kígyó patikaval
És még egyszer. (Weinwurm Antal)
Források:
Baróti Judit Belváros (Századvég, 1993)
Preisich Gábor: Budapest városépítésének története (Műszaki Könyvkiadó, 1964)
Kapcsolódó bejegyzések:
Belváros II. rész
Belváros III. rész
Belváros térképeken