Időutazó: Millennium 6. rész: Ős-Budavára

A kiállítás szórakoztató centruma az Ős-Budavára volt. Az épületegyüttest Marmorek Oszkár álmodta meg, mintául véve a régi budai épületeket, a Városházát, polgárházakat, törökkori épületeket. Ős-Budavára város volt a városban, saját újsággal, nyomdával, postával és távíró hivatallal, ami a kiállítás bezárását követően még évekig működött, és helyet biztosított „a születési- és pénzarisztokrácia elmaradhatatlan mulatságainak”. Rengeteg szórakozás várta a látogatókat: a Franczia mulató varietéje, a Török mulató orientál bemutatója, a skót Holden bábszínház, a Surdi-féle Presepe – Jeruzsálem plasztikus látképe -, a Fakírház – Ghopal Krishna két hétig alvó fakírral, (aki persze lebukott) Aztán Serly Lajos ének- és zenekara – régi magyar dalokkal, a Mecset – mohamedán istentisztelettel és üvöltő dervisekkel, Ujváry Ignácz látképe a régi Pestről és Budáról. És még a Világcsodák a brit óriással, a szakállas nővel, Aelvorával, a féltestű szépséggel, és a nyújtható bőrű emberrel. No meg albán táncosnők, nápolyi énekesek, cigány- és katonazenekarok, színielőadások, mindenféle csudadolgok. És persze vendéglők, borozók, sörcsarnokok, vásárosok, török bazárosok.

Ős-Budavára bemenet, az egykori Fehérvári-kapu másolata. (fotó: Klösz György)

 

 

A kapu belülről. (Klösz)

Utcarészlet. (Klösz)

A Nagykávéház. (Klösz)

Szent György tér részlete, a régi budai Városháza és polgárházak másolatával. (Klösz)

 

Borkóstoló (Klösz)

Királycsarnok (Klösz)

A török bazár (Klösz)

A Franczia mulató (Klösz)

A Mecset tér (Klösz)

 

 

Hárem és labirintus

Képek forrása:
1896 : a Millenniumi Országos Kiállítás és az ünnepségek krónikája (szerk. Varga Katalin, Atlasz Kiadó, 1996)

Kapcsolódik:
Vajdahunyadvár
Csarnokok, pavilonok I. II. III.
Vendéglátás

Időutazó: Millennium 5. rész: Vendéglátás

Számos csarnokot és pavilon bemutattam már a kiállításról, de elfelejtettem a kezdő lépést, a főkapuk megmutatását. Íme.

46. Az I. főkapu Schikedanz Albert terve.

47. A II. főkapu Kolbenheyer Viktor tervezésében.

48. Ha az urak és hölgyek már bejutottak a kiállításra, egy ilyen jegykezelő házban kellett érvényesíteniük a belépőjüket. (fotó: Klösz György)

A hatalmas területen nem csak a kiállításokat lehetett megtekinteni, hanem - a kortárs leírások szerint - jól, és reális áron lehetett enni-inni, szórakozni. Lássuk, hol.
49. Singhoffer halászcsárdáját Schömmer Ferenc tervezte.

50. A Müller cukrászda a Történelmi főcsoport területén állt, ezt is Alpár Ignác tervezte. (fotó: Klösz György)

51. Francia étterem tervezése Kálmán Aladár és Ullmann Gyula nevéhez fűződik.

52. Hubert pezsgőpavilon. Tervezte Hubert József, fényképezte Klösz György.

53. A Zenepevilon Klösz György felvételén.

54. A Részvényserfőzde vendéglőjét Cziegler Győző tervezte.

55. A Littke-féle pezsgős pavilon Jaumann Benedek munkája.

56. A Gerbaud pavilonja már a kiállítás előtt is vendéglátó hely volt, erre az alkalomra kibővítette, átépítette Ray Rezső. (fotó Klösz György)

57. A Hungária kávéház Klösz György fotóján.

58. Ha az urak megkívántak egy jó szivart vagy cigarettet, ilyen pavilonokban kielégíthették vágyaikat. (fotó: Klösz György)

59. És ha gavallérok voltak, szívük hölgyének virágot is vehettek Wéber Károly virágpavilonjában (fotó: Klösz György)

60. Urak és hölgyek mindenféle problémáját az igazgatósági épületben orvosolták. Tervzte Kolbenheyer Viktor.

Kapcsolódik:
Vajdahunyadvár
Csarnokok, pavilonok I. II. III.

Képek forrásai:
FSZEK Budapest-képarchívum
1896 : a Millenniumi Országos Kiállítás és az ünnepségek krónikája (szerk. Varga Katalin, Atlasz Kiadó, 1996)