2009. december 2., szerda

Időutazó: Millennium 2. rész: Csarnokok, pavilonok I.

A Városligetben, az 520 ezer négyzetméteren elterülő kiállításon, 240 pavilonban mutatták be Magyarországot az 5 millió látogatónak. Ezekből a pavilonokból következik néhány.


1. A Halászat pavilonja.


2. Az Ősfoglalkozások pavilonja, tervezte Alpár Ignác és Hermann Ottó.


3. Jászapáti, mindszeti és kalotaszegi ház Klösz György felvételén. A kiállítás területén felépítettek egy különleges falut, aminek utcáit 11 jellegzetes magyar és 11 nemzetiségi ház szegélyezte, volt temploma, állt benne községháza is. A falu Jankó János muzeológus és Fittle Kamill építész helyszíni felmérései alapján készült.


4. Falusi templom és vásáros bódék. (Klösz György)


5. A Községháza. (Klösz György)


6. A Háziipari csarnokot a pozsonyi városháza mintájára tervezte Hubert József .


7. Bosnyák pavilon. (Klösz György) A bosnyák rész épületeit Blazek Ferenc tervezte.


8. Bosnyák kávéház.


9. A Bosnyák erdészet pavilonja. (Klösz György)


10. Heves megye pavilonja. (Klösz György) Tervezte Rumbold B.(?)


11. Torontál megye mezőgazdasági pavilonja. (Klösz György) Tervezte Jakab Dezső.


12. Borászati pavilon. (Klösz György) Terv: Kolbenheyer Viktor.


13. A Tejgazdaság pavilonja Klösz György fotója.




14. Erdészeti pavilon. Terv: Aigner Sándor.


15. Horvát erdészeti pavilon. Terv: Bollé Hermann.



16. A Mezőgazdasági csarnok.



17. Ménesbirtok.



18. A Cukoripar csarnoka. (Klösz György) Terv: Quittner Zsigmond.



19. A Malomipar csarnoka, tervezte Quittner Zsigmond.


A térkép és a számok remélem megmutatják, hol voltak az épületek a Vároligetben.

Képek forrásai:
FSZEK Budapest-képarchívum
1896 : a Millenniumi Országos Kiállítás és az ünnepségek krónikája (szerk. Varga Katalin, Atlasz Kiadó, 1996)

6 megjegyzés:

  1. Elképzelhetetlen ma egy ilyen kaliberű kiállítás. Pláne, hogy a pavilonok nagy része csak ideiglenesen épült. Hátborzongató!

    VálaszTörlés
  2. Ha jól tudom, az összes pavilon ideiglenesnek épült. Egyedül a Gerbaud ukrászda épülete állt már korábban más céllal, és a Vajdahunyadvárat építették meg újra a kiállítás után.

    VálaszTörlés
  3. Igen a Vajdahunyad vára és közvetlen társai lettek újjáépítve, de pl. a Közlekedési Múzeum épülete is egy csarnokból maradt fenn. Aztán a háború után maradt belőle, amennyi maradt. Lásd ma.

    VálaszTörlés
  4. Plusz az Iparcsarnok. meg pár épület megmaradt. Csak a második vh-ban pusztultak el.Lehet látni öket 30-as években készült képeken.

    VálaszTörlés
  5. "A kiállítás területén felépítettek egy különleges falut, aminek utcáit 11 jellegzetes magyar és 11 nemzetiségi ház szegélyezte, volt temploma, állt benne községháza is."

    Gesztusnak szép volt, de nem segített megszerettetni magunkat a kisebbségekkel.

    VálaszTörlés
  6. Hát nem, bár azt hiszem nem is ez lett volna a célja. Úgy tudom komoly tiltakozás a kiállítással szemben csak a szerb nacionalistáktól jött.
    De az is biztos, hogy a nagy ünneplésben elmaradt a "nemzeti számvetés", ami mondjuk a kiállítástól nem is volt elvárható. Nem az azt szervezők feladata lett volna. Annál nagyobb baj, hogy az ún. politikai elit és a sajtó sem tette meg. És az is biztos, hogy az egész díszmagyarkodás nem tett jót a nemzetiségekhez fűződő, amúgy is problémás viszonynak.

    VálaszTörlés

Na most mondd!